Kiskunmajsa

ismertető, Kiskunmajsai képek, galéria



Nem lesz koronaútlevél Horvátországban

Ellentétben Görög-, Magyar- és Észtországgal, Horvátország nem tervezi a covid-útlevelek bevezetését és ezt az álláspontot fogják képviselni a jövő heti EU-s csúcson - adja hírül a Horvátországinfó.

A Ryanair nem fog kérni oltási igazolást az EU-n belül repülő utasoktól

A Ryanair kijelentette: az EU-n belüli, rövid távú járatain az utasoknak nem lesz szüksége Covid-19 elleni oltás igazolásra.

Tisza Balneum Thermal Hotel****

Tavasz a mesebeli Tisza-tónál
1 2 3 4 5


Kiskunmajsa

Kiskunmajsa Bács-Kiskun megyében, a Kiskunmajsai kistérségbe Kiskunhalas és Kiskunfélegyháza között, a Majsa-Fehértói Főcsatorna mellett található. Lakossága 12 ezer fő. Kiskunmajsa megközelíthető közúton Kiskunfélegyházáról délnyugatra a Kiskunhalas felé vezető úton, vagy Szegedről indulva az 5-ös úton, Kisteleknél balra. Vasúton a Kiskunhalas-Kiskunfélegyháza, a Bátaszék-Baja-Kiskunhalas vonalon érhető el.

A település vonzerejét az élmény- és gyógyfürdő mellett a népi építészet emlékei és a folklór hagyományok jelentik. Kiskunmajsa a végállomása Közép-Európa leghosszabb keskeny nyomtávú vonatának. LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK Az itteni népi építkezés jellegzetességei az úgynevezett napsugaras lakóházak. Ezekből néhány még látható a településen. A házak deszkából készült oromzata barnára pácolt, két részre osztott. Felső háromszöge a Szentháromságot jelképezi, középen a sugárzó, mindent látó istenszem, amelynek bajelhárító szerepet tulajdonítottak. Az alsó mező kazettás díszítésű. Az 56-os Múzeum a település egyik nevezetessége. Az 1956-os forradalom Corvin-közi hőse, Pongrácz Gergely által létrehozott, egy hajdani tanyai iskolából kialakított múzeumban a korabeli relikviák mellett a szabadságharcosok képzőművészeti alkotásai, emléktárgyai és fotók is helyet kaptak. Az udvaron több löveg és harckocsi is áll. A Bodoglári homokbuckák a vidék ritka természeti értéke. Az 1984-től védett, 720 hektáros igazi kiskunsági buckavidéken kijelölt utak vezetnek a legszebb, legjellegzetesebb helyekre. KULTÚRA A település lakosai törekednek a múlt értékeinek ápolására, felelevenítésére. A Mayossa Hagyományőrző Egyesület művészeti csoportja a magyar néptánc átörökítésével, tanításával, színpadra állításával foglalkozik, és nyaranta fellépéseikkel szórakoztatják a Majsára látogatókat, sőt külföldre is elviszik a magyar népi kultúrát. FÜRDŐKULTÚRA A település vonzereje az élmény- és gyógyfürdő, amely 1700 méteres mélységből feltörő 72 Celsius-fokú nátrium-hidrokarbonátos hévízre épült. Elsősorban a mozgásszervi betegségekben szenvedők találnak itt enyhülést. KÜLÖNLEGESSÉGEK Kiskunmajsán van a végállomása Közép-Európa leghosszabb keskeny nyomtávú vonatának, a Jakab kispöfögőnek, amely Kecskemétről indulva 150 perc alatt ér ide naponta háromszor. ÁLLANDÓ PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK A Majsai Napokat a templomnak a Kisasszony-napi búcsújához igazodva tartják. Különleges, sokszínű a Sör- és Fürdőfesztivál, amelyet minden évben július utolsó, vagy augusztus első hétvégéjén tartanak a város legkiemelkedőbb idegenforgalmi objektumában, a termálfürdőben. Az üdülőtelepet a Jászszentlászlóra vezető úton lehet elérni, de kerékpárút is összeköti Majsával. TELEPÜLÉSTÖRTÉNET A település földjének és a mai népességének története 1743-tól fonódik egybe. Az ezt megelőző időben hunok, avarok, kunok szállásterülete volt ez a tájék. A törökök a 16. század elején fölégették Kiskunmajsa elődjét, a várostól délkeleti irányban fekvő Mayossaszállást, s a területet baromjárásként használva Szeged, Kunszentmiklós, Halas és Kecskemét városa bérelte. A mai Kiskunmajsa községet Mária Terézia alapította. Az első telepesek 1743-ban érkeztek, templomot, szárazmalmot építettek, házakat emeltek, kocsmát, boltot nyitottak. Majsát V. Ferdinánd király 1837. február 6-án nyilvánította várossá, majd 1837. augusztus 27-én hirdették ki: Majsa mezőváros lett. A 19. század végére az állattartásról földművelésre áttérő lakosság túlnépesedik, a föld eltartó ereje gyenge, ezen a homokos talajon szőlő- és gyümölcskultúra kialakítása sem segít. A két háború között elképesztő méreteket ölt a szegénység, sokan elvándorolnak, ez a folyamat az ötvenes években is tart, a forradalom és szabadságharc utáni téeszesítés elől menekülve három év alatt kétezren költöznek el Kiskunmajsáról. A hatvanas években meginduló iparosítás, s a nyolcvanas évek elejétől szárba szökkenő gyógyturizmus megállítja az elvándorlási folyamatot, ma tizenkétezren lakják az időközben ismét városi rangot kiérdemlő Kiskunmajsát, egynegyeddel kevesebben, mint a második világháborút megelőzően. Jelentős látogatottságú termál strandja, múzeuma van a városnak, lakói azonban zömmel ma is állattartásból és földművelésből élnek. 1956-tól gimnázium is létesült Kiskunmajsán, s ez az oktatási intézmény nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a városhoz kötődő értelmiség helyben kinevelődjék.

Települések Kiskunmajsa közvetlen közelében

Települések Kiskunmajsa környékén